a főoltár a karzat felől
A Szent Orsolya Rend győri Szent Anna temploma

templomot 1762-ben kezdték építeni. Addig csak kis házi kápolnája volt a Rendháznak. Építtetője: Richter Ádám győri kereskedő és neje, Huber Anna. Sok győri család is hozzájárult jelentős összeggel, és a káptalan is.

templom párhuzamosan halad az utcafronttal. A hagyományos orsolyita építkezésnek megfelelően a kolostor - iskola és internátus között. Szent Anna tiszteletére épült, barokk stílusban.

ichter Ádám meghalt mielőtt a templombelső egészen elkészült volna, ezért a berendezés és az oldalfestmények későbbiek. A csodálatosan szép főoltár fából készült, barna márványutánzattal festve. Remekmű, kevés e nagyon ízléses aranyozással, melyet a két, később odakerült, copf stílusú angyalszobor takar el.

főoltáron eredetileg Schaller István győri származású festő 1764-ben festett Szent Anna képe volt. (Az alapítónő Pátrónája) A XIX. sz. vége felé a Rendház folyosójára került a kép. Jelenleg a Xantus János Múzeumban van. A mostani főoltárkép nem műalkotás, az oldalfalak festményei sem. Ezeket Mladoniczky Ignác apát-plébános, templomigazgató helyeztette el 1908-ban. Rokona, Kastner bécsi festő művei. A főoltárképen Joakim kicsi alak, vörös palástban állva tartja a “Tíz parancs” táblát. Erre mutat az ülő Szent Anna, aki Máriát öleli magához. Az oltár két méter magas szobrai: Szent József, Nepomuki Szent János (vértanú, hitszónok, IV. Vencel cseh király Prágában Johanna királyné gyónását akarta megtudni tőle. Mivel nem vallott, a Moldva folyóba dobatta. Közkedvelt szent volt. Szobrai hidakon, patakok, kutak, útszélek mellett álltak.)

ét oldalt Keresztelő Szent János és Szent János evangélista szobrai. A főoltáron kis keretben két fiatal jezsuita szent, az ifjúság pártfogói. Berchmann Szent János (belga, 22 évet élt, meghalt 1621, ünnepe aug. 13.) Jelmondata: "Én nagy szent akarok lenni." Rendünkben a juvenisták (első fogadalmasok) védő-segítője-ként tisztelték.

másik fiatal szent, Kosztka Szent Szaniszló (lengyel, nov. 13.) élt 18 évet, meghalt 1568-ban. Bécsben jezsuita növendék, majd Rómába küldik, ahol az előtte szentként meghalt Szent Alajos szobáját kapta. 1726-ban avatták szentté, mint az egyetemes ifjúság eszményképét. Nálunk a novíciák védőszentje.

álunk a templommal egyidejűleg épült a két remek barokk mellékoltár. Festményeit 1908-ban szintén Mladoniczky kanonok távolíttatta el. A bal oldali falon volt a 14 segítő szent, jelvényeikkel. A középkorban nagy tisztelet övezte őket. A jobb oldali képen Ádám, Éva, az elveszett paradicsom és az ígéret: a kígyót lábbal tipró asszony. A mai Kastner féle képek témája: a Szentcsalád. Helyettük bizonyára nem az angyalkák dolgoztak. (naiv) Jézus is segített szüleinek. A többi szóló kép: Szent Lajos (jezsuita), Szent Cecília, Szent Ágnes, Árpádházi Szent Margit. Bal falsíkon: Jézus Szíve áldást ad Angéla művére. Szent Angéla az égre mutat. Szent Orsolya vértanú a Rend pátrónája, Szent Ágoston. A lourdesi Mária szobor a XX. századból.

szószék szép, formás, copf stílusú.

szentély-rács értékes, fából készült, barokk stílusú és csodálatos, mint a gyönyörű kórusrács is. A főoltár feletti gyönyörű freskó Szűz Mária eljegyzését ábrázolja Szent Józseffel, a háttérben Mária szülei: Joákim és Anna, és még két főpap.

középső, legnagyobb mennyezetfreskó négy mezőbe osztott: Szent Orsolya (vértanúsága) megdicsőülése, Nagy Szent Gergely pápa a népvándorlás barbárainak nagy térítője, Loyolai Szent Ignác Angéla kortársa, akinek elgondolásait női vonalon Szent Angéla valósítja meg.

Brudazzói látomás, (háttérben Bermond Franciska a rend elterjesztője) Guyard Mária első európai missziós nővér, aki Kanada földjére érkezett (1639. Aug. 1.) Élt: 1599-1672 IV. 30.) Boldoggá avatták: 1980-ban.

kórus alatti mennyezetkép: ovális mezőben Jézus Szíve, angyalokkal. A kórus mennyezetén az orgonáló Szent Cecília szűz vértanú +230, az egyházi zene védőszentje. Előénekes, előimádkozó volt.

űvészi értékű a barokk-kori feszület, a kórus alatt, amely a nővérek oratóriumában volt.

templom a szétszóratás hosszú évtizedei alatt is működött. Két nővérünk gondozta, őrizte (Kántor, sekrestyés: Krizosztóma és Ágnes nővérek), tatarozva nem volt.

isszakaptuk: 1993-ban. Nagyon rászorult a felújításra, amit 1995-ben a rend, a Műemlékvédő Bizottság, az ügyintéző Ambrózia főnöknő megindítottak. 1997. november 3-án az elkészült templomot újraszentelték. Ezt Ambrózia nővér nem érhette meg: IV. 7-én megpihent az Úrban!
faragott, rokokó karzat
a karzat mennyezetképe
a főoltár mennyezetképe
a főoltár mennyezetképe
orgona a karzaton